Horváth Károly

Peller Club Bajnoka 1999.

Elegem lett a közel 20 éve röptetett kerületi programból, pedig hatszor nyertem kerületi bajnokságot, kétszer második, egyszer harmadik helyezést értem el. Semmi nem változott a 20 év alatt, sőt romlott a helyzet, lassú, körülményes a szállítás a galambok részére, plusz megerőltető, sehová nem vezető program. Egy rendszer rányomta a bélyegét a galambászatra is, csak kerületi programból lehetett választani, nem volt alternatíva. Akkor is, ma 15 a világ más irányt vett.

Hála a Jóistennek, ma már van egy olyan ember, aki mert váltani és megmutatni, hogyan is kell ezt csinálni, profi módon. El kell ismerni, hogy szakosodni kell, másképp nincs fejlődés, nálunk fejlettebb postagalamb kultúrával rendelkező országokban ez így működik.

Ma már mód nyílt rá, én a világgal szeretnék versenyezni és az olimpiára kijutni.

Erre a jelenlegi kerületi program kevés esélyt ad. Az egész világ rámozdult az olimpiai kategóriákra.

Mit nyújt a Club:

Tervezett verseny: 12 út 100-540 km-ig , mind szombat délutáni gyűjtéssel, vasárnapi feleresztéssel történik, ez maga mindennél többet mond. Megérkezem a gyűjtőhelyre, kultúrált épület, tisztaság, rend, patyolat tiszta konténer fogad. Leadom galambjaimat a gyűrűző bizottságnak, versenyórámat az óraindító bizottságnak.

Minden profi módon működik, mindenkinek van ellátandó feladata és ezt végzi. Percnyi pontossággal indul a feleresztésre az autó.

Mindig minden rendben van, nem hivatkozik senki senkire. És még egy apróság:

Minden úton csak annyit fizetek, ahány galambot küldök. Ez is profizmus. Vasárnap reggel - ha kíváncsi vagyok - felhívom a Startfelelőst és korrekt tájékoztatást kapok a verseny feleresztési idejéről és hogy kb. milyen verseny várható, időjárástól függően.

Itt törődnek a tagság galambjaival és start előtt - részletes információk birtokában - adják meg az engedélyt, vagy nem.

Itt olyan ember állítja össze a versenyprogramot, aki mindent tud a postagalambászatról, ugyanakkor fogékony minden új és jó iránt.

Nem utolsó sorban mindent alárendel annak, hogy a kedvencek minél jobb körülmények között versenyezzenek.

Olyan programot tud csak elképzelni, amely nem haladja meg a galambok képességeit hétről hétre.

A tavaszi és az Őszi versenyein a Club az évet szinte veszteség nélkül zárta.

Rendkívül fontos szempont a galambok számára

Egy 300 km-es versenyen a kerület galambjai 13 órával többet töltenek a konténerben.
Egy 500 km-es versenyen a kerület galambjai 20 órával többet töltenek a konténerben.,

E tények birtokában már az első év meggyőzött arról, hogy jól döntöttem és itt folytatom a versenyzést. Ilyen program mellett lemérhető egy állomány fejlődése.

A bajnokság megnyerése mellett 6 galambom 60 helyezést hozott, ebben van 100%-os

12 út 12 hely is,11 út, 11 hely, legjobb egyéves.

Örvendetes, hogy egyre több meghatározó embernek felel meg ez a forma és itt küld a Clubban: Guzmics Tibor, Tasi Pál, Meixner Zoltán, Greskó Tibor, Makkos Tamás, Gyerkó Tibor.

Természetesen, akinek a kerületi forma felel meg, továbbra is azt röptessék, de zsigerből ne gátolják mások fejlődni akarását.

Ha a Magyar Galambász is egyszer rájön arra, hogy nem egymást taposni, hanem felemelni kell, nem itt fogunk tartani.

Végezetül minden sporttársnak ilyen körülményeket és jó versenyzést kívánok.

Horváth Károly

Archive
Postagalamb Világbajnokság 1999.