Mi a véleményed a jelenlegi egyesület — kerület — szövetség rendszeréről?
10 éve mondom, úgy ahogy van rossz az egész, 10 éve mondom szakosodni kell, senki hallani nem akar róla.
A világon sehol nincsenek olyan kerületi programok, ahol 10 útban 150-900 km-ig vannak versenyek és annak alapján hirdetnek bajnokot. Nálunk vannak! Csupán az a kérdés minek, kinek. Kinek jó ez a galambnyúzás? Kinek vannak ilyen galambjai. Ne törjék a fejüket: Senkinek!
Napjainkban és már ezelőtt is más országokban csupán az a lényeg mennyi galamb indult a versenyen, hány győzelmet ért el a tenyésztő a többi mese!
Nálunk órabontáskor mi a legfőbb kérdés: meddig van meg az ötösöd? függetlenül hogy az az öt 320, 328, 410, 450, 510. helyekre került. Nagy az öröm esetleg még bajnok is lesz. Ehhez jön még a néhány embernek jó pontszámítás, a 2090-os lista (ez már sehol nincs) és azon veszik észre magukat az egyesületben hogy már alig vannak! Martadnak (de meddig) a 3-4-5-6 fős egyesületek az 50-60 küldött galamb és a kedvtelen, kilátástalan galambászat.
Ezt a folyamatot meg kell szüntetni, de a legrövidebb időn belül.
Javaslataim:
Az új vezetésre hárul ez a nehéz feladat mivel a fejeken kívül az érdekeket is le kell győzni, ha kell szigorral, — szabályokkal. Ha nem, akkor itt galambászatról nem lehet a továbbiakban beszélni. Hogyan lehetne ebből kijutni? Megmaradhatnak a 3-6 fős kis tradicionális egyesületek, de elvesztenék az önálló versenyzési jogukat. Nem gyűjthetnek, nem indíthatnak—bonthatnak órát! Az egyesületek tagszövetséget alkotnak és ezek 150-180 főből állnak, ezek két gyűjtőcsoportot alkotnak itt veszi fel a kocsi galambjaikat. Tehát egy-egy helyen 60 fő alatt nem lenne létszám.
A módszer: a galambász megérkezik a fenti gyűjtőhelyre átadja galambjait a gyűrűző bizottságnak. Kifizeti a hozott galambok után járó összeget. Az órásmestertől kap egy versenyzésre kész beállított leplombált órát. Félóránként indítanak. Már mehet is haza a versenyző. Senkinek semmi köze, hogy milyen versenygyűrű van a galambon, melyik kosárba kerül. Verseny után 1 órával leadja óráját és már mehet haza. Másnap megkapja a hivatalos versenyeredményt!
Tudom, e fenti kis írás sokak számára értelmezhetetlen és napokig tartó okoskodások és javaslatok lesznek úgy magyaros módon! Itt csak a szigor és szabály a döntő. Kiírni és betartani, betartatni. Néhányan elmennek, néhány ember ordítani fog ez nem baj. A jövő érdekébe ezt most meg kell tenni. Hogy miért most? Mert ebből lehet továbblépni oda ahova 50 évvel ezelőtt kellett volna. Nyugaton ez 70-80 éve megy így és ezt követte a types rendszer. Az alapok a szervezés azonban fennmaradt.
A mi szervezeti felépítésünk melegágya a szabálytalanságoknak az állandó gyanúsítgatásoknak. Itt mindig vannak "ügyek" sajnos lesznek is ha minden marad! Már előre félek az országos versenyektől. Valaki felvetette, hogy pénzdíjas nagy országos versenyeket kell szervezni. Náluk? nagyot nevettünk rajta: "akkor már lőnek és robbantani is fognak"! Vicces de véresen komoly. Mi — tisztelet a kivételnek — még nem nőttünk fel erre és tapasztalataim szerint soká nem 15 fogunk. —.
Attól félek, ismerve a magyar viszonyokat, hogy inkább hajlanak a meleg pocsolya felé mint a hegycsúcs meghódítására, és hirdetik az előző vezetés "agytrösztjének" tanait: "az ott nyugat ez itt Magyarország" .
Végezetül kérdem én mi fog változni ha a kerület szó helyet tagszövetséget használunk. Semmi. Ugyanazok a 3-4-5-6 fős egyesületekben folyik minden. Az FCI szabályok szerinti 25 fő 250 galamb csupán néhány egyesületben teljesíthető az egész országban, más listák érvénytelenek és számításaim szerint az országban az egyesületi listák 9090-a érvénytelen! Kérdésem a fentiekben már elhangzott: akkor minek ez az egész!